2012. szeptember 03.

Teraszok felújítása, szigetelése, burkolása – a rétegrendektől a dilatációszámításokig

Teraszok felújítása, szigetelése, burkolása – a rétegrendektől a dilatációszámításokig

A teraszfelújítás nem rutinfeladat: a hibák megállapítása, a felújítás lehetőségeinek meghatározása jó szakmai felkészültséget és tapasztalatot igényel. A burkolat hibái többnyire szemmel láthatóak, de hogy az alatt mi lehet, és hogy az egyes rétegek milyen állapotban vannak, azt gyakorlott szakértő tudja biztonsággal megállapítani. 

Meglévő – netán több évtizedes – lakóépületeink felújítás szempontjából problémás, sok bosszúságot rejtő része a terasz. A következő oldalakon segítséget szeretnénk nyújtani, mit is tegyünk ezekkel, hogy ne ázzanak be, és használatuk gondtalan, kellemes élmény legyen.

A terasz olyan – az épületből legalább 1,5 méterre kinyúló – szerkezeti elem, amely huzamos emberi tartózkodásra szolgál. A terasz lehet földszinten, alatta pincetérrel, vagy akár talajon fekvő helyzetű. A teraszok nagy része emeleti lakásokhoz csatlakozik, alatta védelmet igénylő lakótérrel (tetőterasz). Ezeknek a teraszoknak mind hatékony csapadékvíz-szigeteléssel, esetenként hőszigeteléssel kell rendelkezniük. A teraszok hibáinak megállapítása, a felújítás lehetőségeinek meghatározása jó felkészültséget és tapasztalatot igényel. A burkolat hibái többnyire szemmel láthatóak, de hogy az alatt mi lehet, és hogy az egyes rétegek milyen állapotban vannak, csak nagy gyakorlattal rendelkező szakértő tudja biztonsággal megállapítani.

Teraszok felújítása, szigetelése, burkolása – a rétegrendektől a dilatációszámításokig

Teraszok felújítása, szigetelése, burkolása – a rétegrendektől a dilatációszámításokig

A fenti képeken látható teljesen tönkrement terasz jól érzékelteti, hogy a teraszfelújítás nem rutin eladat. Budapesten, történelmi környezetben lévő, több mint száz éves épület teraszát láthatjuk itt, amelyet már többször is felújítottak (rosszul), újabb és újabb rétegeket hordva rá. A szegélyek mentén láthatóan hiányzik a szigetelésfelhajtás, a lábazati szigetelés. A külső burkolati sík így a belső padlóvonal fölé került, a víz az ajtónál akadálytalanul bejuthat a lakásba.

Az ilyen átgondolatlan felújítások csak ideig-óráig hoznak némi eredményt, azután ismét beázást okoznak. Ezt a teraszt csak teljes visszabontás után és új rétegekkel történő újra felépítéssel lehet rendbe hozni.

Milyen hibákat követnek el a teraszok felújítása során, mire ügyeljünk? Ezt fogom részletesen elemezni az alábbiakban.

 

A terasz rétegei és meghibásodásuk

Nézzük sorban, milyen rétegekből áll egy terasz és ezek felújítása, burkolása során mire kell ügyelni!

Tartószerkezet: legtöbbször vasbeton (néha gerendás-béléstestes) födém, ez adott, teherbírása általában megfelelő, kivéve, ha a sorozatos átázások miatt a korrózió már kikezdte. A felújítás előtt legalább szemrevételezni kell, de ellenőrző statikai számítás is szükséges lehet.

Hőszigetelés: régebbi teraszok esetén többnyire csekély mértékű, sokszor átázott, elkorhadt. A ma érvényben lévő energetikai rendelet szerint jóval vastagabb hőszigetelés szükséges, mint a megelőző évtizedekben. Ez sokszor nagy gond, mert a belső padlóvonal és a meglévő küszöbszint adott, annál magasabb külső járószint legtöbbször nem alakítható ki.

Csapadékvíz-szigetelés: legtöbbször bitumenes lemez, régebben gyorsan öregedő oxidbitumenből, ma már időtálló modifikált (műanyag adalékkal módosított) rugalmas bitumenből készül.

Aljzatbeton, lejtést adó betonrétegek (szűrőbeton a burkolat alatt): ezek az átázott teraszok esetében többnyire szétfagytak, a szigetelés-burkolás aljzataként alkalmatlanok, helyettük új betonréteg szükséges. Sok esetben a szükséges mértékű lejtés nincs meg.

Burkolatok: sok helyen ragasztott kerámiaburkolat, néhány helyen még találkozhatunk cementhabarcsba (úgynevezett „mischungba") rakott mozaiklap burkolattal is. A burkolatok felfagynak, kifagynak, tönkremennek. Ennek oka többnyire a burkolatok dilatációjának hiánya, néha a megfelelő lejtés hiánya is.

Lejtés: a csapadékvizet el kell vezetni. Erre legalább 1% lejtés kialakítása szükséges a felszínen, de a szigetelés síkján nagyobb, legalább 2% szükséges. A vízelvezetés lehet belső (pontralejtés összefolyó felé), vagy külső (vonalra lejtés ereszcsatorna felé), néha alkalmaznak vízköpőt is. Az egyenletes és határozott lejtés hiánya hamar a burkolat felfagyását eredményezi.

Tapasztalataim szerint a tönkrement, átázott teraszokat általában teljesen vissza kell bontani, nincs megtartható rétegük. Ennek oka az, hogy a bezárt nedvesség kiszellőzetésére teraszok esetén nincs lehetőség, a gőznyomás az új, a ráhordott rétegek tönkremenetelét okozhatja. Milyen megoldásokat lehet javasolni a felújítandó teraszok esetében, amelyek időtállóak?

 

Egyenes és fordított rétegrend

A teraszok rétegrendje lehet egyenes és fordított.

Egyenes rétegrend esetén a burkolat alatt aljzatbeton, ez alatt a csapadékvíz szigetelés, alatta már védett helyzetben a hőszigetelés, a párazáró réteg, a lejtést adó beton és a födém helyezkedik el. Ez a felépítés a leginkább megfelelő, ha ragasztott kerámiaburkolatot szeretnénk. A fenti felsorolásból hiányzik a szivárgóréteg, amelyet a csapadékvíz-szigetelés és az aljzatbeton közé kell helyezni, az átszivárgó víz elvezetésére. Ez az, amit igen sokan elrontottak, sőt még ma is elrontanak. Nélküle a burkolat alatti pangó víz miatt a beton hamar szétfagy.

Fordított rétegrend esetén csak úgynevezett szerelt burkolatot javasolunk, amely alatt víz- és fagyálló hőszigetelés, alatta a csapadékvíz-szigetelés, ez alatt már csak a lejtést adó beton és a födém van. Szerelt burkolat lehet beton járólap vagy kőlapok, nem korhadó (trópusi, vagy telített) fa járófelület, műanyag fautánzatú burkolat. Ezt többnyire bazaltzúzalék ágyazatra, vagy távtartó elemekre helyezik, amely alatt a víz elfolyhat. A hőszigetelés felületére védelem kell, amely lehet polipropilén filc, vagy szivárgó- („drén-") lemez. Ennek a rétegrendnek is van jelentős előnye: sokszor kisebb rétegvastagságban megvalósítható, mint a másik. Ha kevés a hely, ha néhány centiméter hiányzik, akkor némi burkolati kompromisszum árán ez lehet a megoldás.

Nem esett még szó a mostanában oly divatossá vált (felszín közeli) bevonatszigetelésekről. Ezek kiváló anyagok, és ha okosan alkalmazzák, akkor bizony jótékony hatásuk van. Megakadályozzák a burkolat idő előtti felfagyását, a rétegek átázását. Hibát azzal lehet elkövetni, ha mindent a bevonatszigetelésekre bízunk. Tudni kell, hogy lakótér felett kettős szigetelés alkalmazása javasolható. Szükséges a rétegrendben lejjebb lévő „hagyományos" szigetelés, valamint a burkolat alatt készíthető bevonatszigetelés is. Ennek oka egyszerű: tulajdonosváltás, vagy csak burkolati síkon okozott sérülés (utólagos rögzítés miatti átfúrás) esetén a beázástól óvja meg az alatta lakót. Mindkettőre van már példa. Ha az új tulajdonos nem tudja, hogy a megvásárolt terasz csak bevonatszigeteléssel van ellátva, akkor a burkolatcserével bekövetkezhet a beázás is. Illetve előfordulhat például, hogy az új tulajdonos a napernyő talpát a burkolathoz fúrással és dübelezéssel rögzíti.

 

Jellemző hibák

Szigetelési hibák: nincs megfelelő lejtés (legalább 2% kell), illetve nem akadálytalan a vízelvezetés. De még ennél is gyakoribb, hogy „elfelejtik" a szigetelést felhajtani a szegélyező falakra, nem készül lábazati szigetelés. Tessék csak megnézni az alábbi képet, melyen egy budapesti szociális otthon terasza látható. Néhány éve „felújították", mégis beázott. Hamar kiderült, hogy miért: a teraszt szegélyező lapburkolat alatt egyszerűen nincs felhajtott szigetelés. Ennek eredményeképpen faltőben beázott a terasz. Más hibát is elkövettek itt; erre később visszatérünk.

Teraszok felújítása, szigetelése, burkolása – a rétegrendektől a dilatációszámításokig

Burkolati hibák: a ragasztott kerámia burkolatot (és aljzatát) dilatálni kell! A dilatálás – azaz a mozgási hézagok kialakítása – azért szükséges, hogy a burkolat (hőmérséklet-változás hatására) létrejövő mozgása akadálytalanul lejátszódhasson.

 

A dilatáció szükségessége

Nagyon fontos, hogy ezt a mozgási hézagot 3,0-3,3 méterenként, a szegélyek mentén is, valamint az aljzatban is kialakítsák. Ha nem így kivitelezik, akkor a másik képen látható eredményt kapjuk: a kialakuló feszültségek miatt felválik lapburkolat. A képen látható burkolat alatti vasalt aljzatban nem készítettek mozgási hézagot.

Teraszok felújítása, szigetelése, burkolása – a rétegrendektől a dilatációszámításokig

Miért van dilatációra szükség, és hogyan alakítsuk ki?

A burkolat ideális kivitelezési hőmérséklete +20°C. Ehhez képest lehűlhet -20°C-ra, vagy napsütés hatására felmelegedhet +60°C-ra is. Ez 40-40°C-os hőlépcsőt jelent. Számítással igazolható, hogy ez kb. 1,6 mm mozgást hoz létre 3,36 méterenként, amelynek lejátszódásához legalább 8 mm-es rugalmas kittel kitöltött (valódi) dilatáció szükséges. Ha ez nincs, a burkolat néhány év alatt bizonyosan tönkremegy.

 

Szigetelések

Hőszigetelés: minden olyan esetben szükséges, amikor lakótérhez csatlakozik a terasz. Ez nem csak az alatta lévő lakóteret jelenti. Oldalirányban, a határoló falak mentén, ha nem készül legalább 0,5-0,6 méter szélességben hőszigetelés, akkor a födémen és aljzaton keresztül a fal lehűl, és a padló vonalában létrejövő páralecsapódás miatt a faltőben megindulhat a penészedés. A tetőteraszok hőszigetelésére ma egy minimális előírás van: a teljes rétegrend hőátbocsátási tényezője nem lehet rosszabb, mint 0,25 W/m2K. Ez polisztirol hab esetén legalább 14-16 cm vastagságot jelent.

Vízszigetelés: szándékosan nem csapadékvíz-szigetelést írtam. Kézenfekvő, hogy arra szinte minden esetben szükség van, hiszen a szerkezet, vagy az alatta lévő tér védelmére ez nem nélkülözhető.

 

A talajon fekvő terasz esete

Van egy speciális terasz, amellyel sok baj van: a talajon fekvő típus. Vajon ezeknél mi lehet a sok burkolati károsodás oka? Talán kevesen hiszik el, de ezeket az alulról jövő (nedvesség)hatások ellen is szigetelni kell, mert a talajpára is átnedvesíti a rétegeket, és ez kifagyáshoz, az aljzat és burkolat tönkremeneteléhez vezet. De van még itt szerepe a csapadékvíz-szigetelésnek is. Megkérdezhetik, hogy ugyan itt miért van erre szükség, hiszen alatta úgyis a nedves talaj van. De gondoltak már arra, hogy a teraszt határoló falszerkezetet oldalról (a terasz felől) mi védi meg a burkolat alatti rétegek nedvesség-hatásaitól? Bizony, láttam százmilliós értékű házat is, amelynek teraszai mentén a falak már a belső oldalon dobták le a vakolatot azért, mert hiányzott a terasz felőli (csapadékvíz elleni) lábazati szigetelés. Ezt utólag kellett pótolni (garanciában!), amint az a képen látható.

Teraszok felújítása, szigetelése, burkolása – a rétegrendektől a dilatációszámításokig

Két nagyon korszerű burkolati megoldásról, illetve burkolati és vízelvezetési rendszerről említést tennék. Tőlünk nyugatra – hiszen ott is vannak teraszbetegségek – kifejlesztettek olyan komplett rendszereket, amelyek alkalmasak a tartós, hibátlan burkolási és vízelvezetési megoldások kialakítására. Költségesebbek ugyan, viszont alkalmazásukkal 25–30 évig nem lesz gond a terasszal. Az egyik a Schlüter, a másik a Gutjahr rendszere. Ismertetésük sajnos szétfeszíti e cikk kereteit. (A Schlüter termékével kapcsolatban itt található bővebb információ. - A szerk.)

 

Tervezés és kivitelezés

Nem spórolható meg egyik sem. A tervezés ad lehetőséget a jó műszaki megoldások kimunkálására és a költségek kézben tarthatóságára. Ha rögtön a kivitelezéssel kezdenénk, ugyan mikor tudja meg a tulajdonos, hogy mit és mennyiért fognak neki készíteni. Ráadásul kevés a jól képzett, megbízható kivitelező. Árajánlatot legalább három helyről érdemes kérni és azt a tervezővel érdemes ellenőriztetni, hiszen azok műszaki tartalmukban, de az ajánlott árban is eltérőek lehetnek.

Teraszok felújítása, szigetelése, burkolása – a rétegrendektől a dilatációszámításokig

Árak: a terasz sajnos drága mulatság! A jó fagyálló burkoló lapok 7-8000 Ft/m2 áron kaphatóak. A betonozási munkák, a beton vastagságától függően 4-5000 Ft/m2 költséggel járnak, és ráadásul ezeket egyenes rétegrendnél két helyen is alkalmazni kell: a burkolat alatt és a lejtést adó betonként, a födémen.

A szigetelés – anyagától függően – 4000-5000 Ft/m2 áron készülhet, de a bevonatszigetelések akár 6000 Ft/m2 költséget is elérhetnek. A munkadíjak egyes kivitelezőknél jelentősen eltérhetnek, más áron fektetik a lapburkolatot, szigetelnek, betonoznak. Egy terasz felújítása – nem tévedés! – bontással együtt akár 40 ezer Ft/m2 árat is elérhet.

 

A dilatáció számítása

Nagyon sok olyan esettel találkoztam szakértéseim kapcsán, amikor a burkolat felválik, a terasz beázik. Legtöbb esetben a dilatációk hiánya, a rosszul burkolt, mozgásra nem méretezett felületek megmutatják, hogy építőik nem ismerik a fizikát, a burkolás alapelveit. Sokan felteszik nekem a kérdést: milyen távolságonként kell a teraszokon a burkolat dilatációját kialakítani? Erre vannak ugyan ökölszabályok: 3-4 métert javasolnak, de lényegesen előnyösebb kiszámolni. Igen, kiszámolni, mert sokkal precízebb megoldásokat tesz lehetővé, mint az általános ökölszabályok alkalmazása.

A kiindulás alapja – bár legtöbben nem ezzel kezdenék – a dilatációs hézag szélessége és annak rugalmas tömítése. A javasolt hézagszélesség 8 mm, és azt kell tudni, hogy a jó minőségű, rugalmas hézagtömítők megengedett igénybevétele (mozgáskényszere) nem haladhatja meg a hézagszélesség 25%-át (új korában).

Meghatározható a dilatációk távolsága az alábbi alapelvek szerint:

T = n x lapméret + (n-1) x fugaméret    (de legfeljebb 3-4 méter legyen)

Például:

10 x 33 cm + 9 x 0,4 cm = 333,6 cm (3.336 mm)

vagy

11 x 30 cm + 10 x 0,6 cm = 336 cm (3.360 mm)

A beton és a fagyálló kerámialapok fajlagos hőtágulási együtthatója 1,2x10-5 mm/m/°C. Ez sokak számára nem mond semmit. Egyszerűbb úgy értelmezni, hogy 1,0 méter (1000 mm) széles burkolt felület (és betonaljzata) 10°C hőmérsékletváltozás hatására 0,12 mm mozgással válaszol.

Legyen a kivitelezés (burkolás) hőmérséklete +20°C, és ehhez mérten a lehűlés és a felmelegedés 40-40°C mértékű. Azt is tudni kell, hogy a burkolatok felmelegedése függ azok színétől, ezért sötét színű burkolatot alkalmazni nem előnyös. A sötét színű kerámia burkolólapok akár +60°C fölé is felmelegedhetnek!

Számoljunk a fentiekkel: a 3,36 m széles felület két oldalán a dilatációban (+20°C készítési körülményt feltételezve) -20°C téli aljzat-hőmérsékletnél, illetve a burkolat +60°C-ra történő felmelegedésénél:

d = 1,2 10-5 mm/m/°C x 3360 mm x 40°C = 1,61 mm - 1,61 mm mozgás várható.

A 8 mm-es dilatációs hézagban a tömítés akkor nem válik le a hézag két oldaláról, ha annak várható igénybevétele nem haladja meg a hézagszélesség 25%-át, amely esetünkben 2 mm. Az öregedési jelenségek miatt 20%-kal érdemes számolni, az pedig éppen a fent kiszámított értékkel egyezik meg! Vagyis 3.360 mm a legnagyobb javasolható dilatációs távolság! Ha növelni akarjuk ezt az értéket, akkor a dilatációs hézag szélességét is növelni kell! Lapburkolat-kiosztási terv készítése minden esetben javasolható.

Szélsőséges esetet nézve: egy 6,0 m széles terasz esetén a mozgások annak két szélén 2,9 mm mérté-kűek, vagyis ekkora mozgás játszódik le, ha erre lehetőség adódik. Ehhez viszont legalább 1,2 cm széles dilatációs hézag kellene.

Ha nem készül dilatáció, az ebből adódó feszültség miatt a burkolólapok felválhatnak (és fel is válnak!). Ha készül dilatáció, de keskeny, alkalmatlan a mozgások felvételére, úgy a nagy mozgás miatt a rugalmas kitt mellett kialakuló repedésen bejut a víz. Ha a dilatáció nem valós – tehát az aljzatot is átmetsző –, hanem áldilatáció, akkor az alábbi képen látható lesz az eredmény.

Teraszok felújítása, szigetelése, burkolása – a rétegrendektől a dilatációszámításokig

Erre feltétlenül érdemes figyelni, hiszen egy jól elkészített terasztól elvárható a 25-30 éves hibátlan működés. A drágán megépített, ám hibás terasz felújítása 4-5 év múlva akár kétszeres költségeket is okozhat!

A teraszok burkolási hibáinak elkerülésére, a dilatációs távolság megállapítására, a fentiekben adtunk, számítással is alátámasztott javaslatot. A szigetelésre, illetve a dilatációs hézagok megfelelő kialakítására néhány alapelvet ismertetünk.

 

Alapelvek szigetelt teraszok esetén

- Célszerű kettős szigetelést alkalmazni. Az alsó (hagyományos) szigetelés felülete a vízelvezetés helye felé legalább 2% lejtéssel legyen kialakítva.

- A burkolatot hordó – legalább 6 cm vastag – (vasalt) betonaljzat dilatálása, a lapburkolat mérettől függően, legfeljebb 3-3,3 méterenként javasolható, a dilatációs fuga mélysége az aljzatbeton vastagságának ¾-e legyen.

- A betonaljzatot a vízelvezetés megkönnyítésére szivárgórétegre (PP fátyollal kasírozott perforált felületszivárgó-lemezre) kell készíteni, amely az aljzat víztelenítése mellett a rétegrend páranyomás-kiegyenlítésére (kiszellőzésére) is jó hatással van.

- A dilatáció kitöltése a mellékelt részleten látható megoldással, 1 cm-es Polifoam zsinór mélységi lehatárolással és nagy rugalmasságú tömítő anyaggal, például Sikaflex-FC rugalmas kitt alkalmazásával történjen. Kapható színes, a burkolathoz választható árnyalatú rugalmas hézagkitöltő is, csak arra kell ügyelni, hogy a 25%-os méretváltozásra is megfelelő legyen.

- A bevágott hézagot sűrített levegővel ki kell fúvatni, két oldalát a hézagolómasszához illeszkedő műgyanta alapozóval kell kellősíteni, hogy a hézagoló hosszú távon is tapadni tudjon.

- A Polifoam zsinór behúzására érdemes (a mellékelt ábrán látható) célszerszámot készíteni egy 24 cm-es iskolai vonalzó és egy a lyukba beütött köldökcsap segítségével. A köldökcsap mellett a vonalzót 1 cm-re kell lesarkítani, ez lesz a behúzás mélysége. A Polifoam zsinórt nem érdemes elspórolni. Két okból is szükség van rá. Az egyik a mélységi lehatárolás, hogy a drága hézagolóból ne fogyjon több a kelleténél. A másik az, hogy a hézag mélysége ne haladja meg annak szélességét, mert csak ekkor működik jól a hézag tágulási fázisában, amikor annak meg kell nyúlnia.

Teraszok felújítása, szigetelése, burkolása – a rétegrendektől a dilatációszámításokig

- Mindenképpen javasolható a dilatált betonfelület szigetelése bevonatszigeteléssel, a hajlatoknál és dilatációknál rendszerkomponens dilatációs fugaszalaggal, a függőleges felületre is felvezetve. A szigetelt felület lejtése legalább 1% legyen.

- A felületre lapburkolat-kiosztási terv alapján, rugalmas szegély- és dilatációs csatlakozásokkal készüljön a burkolat. A ragasztó ne olcsó, még éppen használható minőségű legyen, mert a teraszon az igénybevétel oly nagy, hogy a burkolat idő előtt felfagyhat. Itt érdemes nagy rugalmasságú, a bevonatszigeteléshez hangolt rendszerragasztók közül választani.

A dilatációknak pontosan a dilatációs laphézag alá kell esniük, szélességük legalább 8 mm legyen!

Csak nagyon jó minőségű, tömör fagyálló „gres"-lapokkal érdemes burkolni, ugyanis sok, fagyállónak ismert mázas lap vízfelvétele hosszú távon eléri a 2%-ot, és emiatt méretváltozása akár 0,5 ezrelék is lehet. A 0,5 ezrelék 3 méteren már 1,5 mm! Ez hozzáadódik a hőmozgás okozta méretváltozáshoz. Jelentős burkolatkárosodások adódtak ebből is.

Csak ismételni lehet az alapelvet: a burkolólapok mérete és fugaméretek alapján lehet a burkolatot és a dilatációt jól elkészíteni, amint azt fent már részleteztük. A dilatációs fugát sajnos csak utólag lehet bevágni, mert a lapok és hézagkeresztek kiválasztását követően határozható meg annak pontos helye. Ehhez szárazon célszerű kirakni egy-egy sort, a méretek megállapítása csak így biztonságos.

(A képek egy részét Koza András szigetelési szakmérnök bocsátotta rendelkezésemre.)
 
Zádor Oszkár

okl. épületszigetelő szakmérnök


sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás