Deceuninck

 

2024. június 10.

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

Egy több mint kétszáz éves műemlék épület esetében korlátozottak az energetikai célú felújítások lehetőségei, ám a padlásfödém szigetelésével, a nyílászárók rekonstrukciójával és korszerű fűtési rendszer beépítésével ilyen esetekben is jelentős megtakarításokat lehet elérni. Jó példa erre az Apor Vilmos Katolikus Főiskola váci campusán a közelmúltban lezárult felújítási projekt. 

 

Befejeződtek az Apor Vilmos Katolikus Főiskola váci campusának korszerűsítési munkálatai. A 240 éves, műemléki védettségű főépület napelemeket és új fűtési rendszert kapott, tetőszerkezetét, valamint több mint kétszáz éves nyílászáróit felújították; a Szent Miklós téri épület homlokzata emellett szigetelést is kapott – áll az intézmény által kiadott sajtóközleményben. A felújítási munkákról Mudri Attila projektmenedzserrel, továbbá a felújítás építészeti tervezőivel, Ádovics Lászlóval és Király-Tóth Attilával beszélgettünk.

 

Pályázat, előkészítés, tervezés

„Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának négy épülete van, ebből három Vácon található. A váci Szent József kollégium épülete három éve újult meg: itt tapasztalhattuk először az energetikai célú pályázat keretében végzett felújítás előnyeit” – mondja lapunknak nyilatkozva a pályázatok és az építés projektmenedzsere, Mudri Attila.

A főiskola évek óta foltozgatta az épületet: tetőszakaszokat újítottak fel, tűzszakaszhatáronként cserélték ki a héjazatot. Jelentős összeget költöttek karbantartásra, ám sajnos így sem voltak komfortosan használhatóak a terek. „Mindig egy-egy fél szinten próbálták javítani az ablakokat, azonban mivel nagyjából kétszáz éves fa nyílászárókról beszélünk, a hatékony javítás gyakorlatilag lehetetlen feladat volt. Volt olyan ablak, aminek a szárnyai már annyira meg voltak vetemedve, hogy ha kicsit erősebben zárták be, a 2 mm-es üveg azonnal elroppant. A rengeteg repedt, törött ablaktábla miatt sem meleg, sem komfortos nem volt a belső tér. A napos déli oldal melegebb volt, itt kevésbé tűnt zavarónak a befújó szél, de az árnyékos oldalon nagyon kellemetlen volt az ablakok mellett ülni. Ráadásul az épület műemléki jellege miatt nehezebb a nyílászárók cseréje” – foglalja össze a kiinduló állapotot Mudri Attila.

Ennyire régi épületek megújítását nagyon nehéz energetikai pályázattal finanszírozni, mert az sosem lehet teljesen rentábilis: a fajlagos energetikai megtakarítási mutatók nem fognak megfelelni a pályázati elvárásoknak. (Megtakarított kilowattoránként, illetve a beépített megújuló energia arányában lehet támogatási összeget igényelni.) Ehhez teljes felületű homlokzati szigetelésre lenne szükség. Mivel a mostani munkálatokban érintett Szent Miklós téri épület településképi védelem alatt áll, a 240 éves központi épület pedig országos műemléki védettségű, ezért homlokzati hőszigetelés nem jöhetett szóba (a tetőn belüli tűzfalszigetelési munkálatok kivételével).

A fajlagos energetikai megtakarítási értékeket kiszámolva világossá vált, hogy a beruházás teljes költségének 50 százalékát sem lehetséges energetikai felújítási pályázat útján igényelni. Ekkora léptékű kiadásra viszont nem volt lehetősége a főiskolának. „Olyan pályázatot kellett keresnünk, ahol a beruházás nagyságához képest állapítják meg a támogatási összeget, nem az energetikai megtérülési mutatókhoz képest” – magyarázza a projektmenedzser.

„Két pályázaton is indultunk. Egy KEHOP-oson tervezésre, előkészítésre kaptunk támogatást: ennek keretében készült el az energetikai korszerűsítés kiviteli tervdokumentációja (önerőt itt is beletettünk). Az Európai Unió és Magyarország Kormánya által kiírt, építési beruházásra szóló támogatási pályázaton pedig 501,74 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk, ehhez hozzátettünk 22-23 százaléknyi, 117 millió forint önerőt. Összehasonlításképpen: energetikai korszerűsítési pályázat esetében 400 millió forintot önerőre lett volna szükségünk a körülbelül 517 milliós projektnél” – ad felvilágosítást Mudri Attila a felújítások finanszírozási hátteréről.
A főiskola az egyház által működtetett önálló jogi személyként vett részt a projekt finanszírozásában. Mudri Attila – az intézmény megbízásából – külsős projektcégével készítette elő és írta meg a két pályázatot. A felújítás projektmendzseri feladatait pedig a főiskolával jogviszonyban álló személyként látta el.

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

 

A felújítás menete

„A központi épületre 2023. február végén kötöttük meg a szerződést a kivitelező céggel. Külön szerződés keretében került sor az építészeti, illetve a gépészeti és az elektromos felújításokra. Napelemeket tettünk a tetőre, ez állítja elő az épületben használt áramot. A fűtéskorszerűsítés során a primer kört, a kazánokat cseréltük le a szükséges kiegészítőkkel: a gázüzemű hőtermelő egységeket, új puffertartállyal, hőcserélőkkel és szivattyúval. A radiátorokon termosztatikus szelepet helyeztünk el” – ismerteti a szakembert a részleteket. 

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

 

Nyáron kezdődött és novemberben fejeződött be nagyjából a teljes projekt. „Jelenleg még a festésjavítási munkálatok vannak hátra: esztétikailag problémás felületek kezelése, amelyek a novemberi időjárás miatt nem tudtak megfelelő minőségűre száradni. Ezen feladatokat a tavaszi szünetre ütemeztük. Nem várjuk meg az egy éves műszaki bejárást, felvettük a hibajegyzéket és a területet műszakilag át tudtuk venni” – mondja a projektmenedzser (februári beszélgetésünk alkalmával).

A rendelkezésre álló idő kihasználása érdekében amint vége lett a tanévnek, kezdődtek a kivitelezési munkálatok. Volt olyan épületrész is, ahol már június közepén át tudták adni a kivitelezésnek a területet (kollégium, igazgatási területek bizonyos részei). Ősztől az oktatás megkezdése után is folyt a munka; heti táblázatokban vezették, mikor melyik teremben milyen óra van, és hol lehet dolgozni. „Nálunk nem a nappali, hanem inkább az esti és a levelezőtagozat az erősebb. Itt nem a klasszikus iskolafelújítás történt, ahol péntek délutántól vasárnap délutánig lehetett dolgozni. Itt csütörtök délutántól szombat estig van a csúcsidőszak, és a hétfőtől szerdáig tartó intervallumban folyhattak a munkálatok” – tudjuk meg Mudri Attilától.

 

Tetőfelújtás és szigetelés

„Az eredeti padlásfödém téglákkal borított, sok helyen íves, boltozott – ennek a hőszigetelése semmiképpen sem szokványos munka. Általában síkfödémekkel találkozik az ember, itt azonban az épület jellegéből adódóan előfordultak szintugrások is. Íves boltozatszigetelést készítettünk tehát. A II. János Pál pápa terem feletti boltozott födém jó példa a különleges kialakításra: ívesen terítették a boltozott mezőkbe és a bordákra a kőzetgyapot szigetelést, melyet hálóval rögzítettek. A padláson történő közlekedés lehetőségét palló „átjáróhidakkal” oldották meg minden főállásban” – magyarázza Király-Tóth Attila építész tervező. Összesen körülbelül 2500 négyzetméternyi padlásfödémet szigeteltek. 

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

 

A 240 éves padlás faszerkezetének védelme érdekében az örökségvédelmi hatóság előírta, hogy a fafödémbe esetlegesen bejutó nedvességet, illetve párát ki kellett szellőztetni a padlásszigetelés fölé. A lapostetők kiszellőzéséhez hasonló módon oldották ezt meg, de nem pontszerű gyűjtéssel és szellőzéssel, hanem vonalmenti gyűjtést és pontszerű kivezetést készítettek. A perforált csöveket – melyek a szerkezetbe jutó párát összegyűjtik és kivezetik – a letisztított padlásfödémen elhelyezett kétirányú pallóváz alszerkezetre fektették. A kiszellőzés pedig a padlásszerkezet szélein, a főállások lábainál történik. (A mellékelt képen az első székállástól jobbra látszik egy kis sárga cső, ami kiáll a hőszigetelésből. A párja a másik oldalon van, csak kitakarja a kémény.) Erre a pallóváz-építményre került a párazáró fólia, arra pedig a hőszigetelés – tudjuk meg Ádovics László építész tervezőtől.

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen     Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

 

A padlásfödém-hőszigetelésről a szakember még elmondja: a rétegrendet a nem járható mezőknél tetőfóliával fedték. Ez a szigetelés mechanikai védelmét is szolgálja: így sem az esetlegesen bejutó nedvesség, sem a madarak nem tudják közvetlenül a szerkezetet károsítani, továbbá a hőszigetelés hatásfokát is javítja ez a fólia a szél miatti légmozgás mérséklésével. A padlás járható részeire pallóterítés került. E pallószerkezetet tartó segédszerkezetet a boltozatra állították. Az egyes tetőszakaszok elérhetősége céljából szükségesek a padlástérben a közlekedőutak. Ezeken a – jellemzően eresz- és tetőkarbantartási munkák alkalmával használt – útvonalakon megközelíthetők a tetőkibúvók, illetve a különböző felépítmények. Itt tudnak évente körbemenni és ellenőrizni, hogy nincs-e beázás, nem csúsztak-e el a tetőcserepek. A padlásteret teljes deszkázattal is ki lehetett volna alakítani, ez azonban költségesebb lett volna, és az ilyen felületeken óhatatlanul felhalmozódó lomok ráadásul tűzveszélyt is okoznak – a megrendelő ezeket el kívánta kerülni.

 

Ablaktok-felújítás és -szárnycsere

A legnagyobb és legösszetettebb feladat a 322 darab ablak felújításának megszervezése volt – ebben a felújítás tervezői és a projektmenedzser is egyetértenek. „A tervezés legelején egy asztalosrestaurátor kollegával 2-3 napot azzal töltöttünk, hogy minden ablakot egyesével átnéztünk az elvégzendő munkálatok felmérése céljából. Ebből kiindulva kellett a terveket elkészíteni. A rengetegféle ablakot és felújításuk módját kellett osztályozni, leegyszerűsítve összeállítani, hogy milyen típusfeladatokat szükséges elvégezni. Körülbelül 30-40 típust határoztunk meg, de az egyes típusokon belül méretbeli eltérések is voltak. Tulajdonképpen mindegyik ablak egyedi szerkezet” – mutatja be a feladat bonyolultságát Ádovics László. Mint hozzáteszi: „nagy kihívás volt olyan tervet készíteni, ami egyszerűen és érthetően tartalmaz minden szükséges információt. 322 ablakról beszélünk; ablakonként legalább 4 szárny található alul és 4 szárny felül. Van olyan ablak, ami háromosztatú. Tehát mindez összesen 2500-3000 ablakszárnyat jelentett.” 

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen    Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

 

A projekt kezdetén készült egy mintaablak, amit bemutattak az örökségvédelmi hatóságnak. Az egyeztetések során a részleteket finomították, és ennek alapján gyártották le az épület 322 ablakának minden szárnyát. A tokfelújítás ugyanakkor helyszíni munka volt: mindegyikről lecsiszolták a festéket, alapozták, mázolták és fedőlakkozták a felületeket. A hibás elemeket javították, a hiányzókat vagy javíthatatlanokat újragyártották és cserélték. „A tokok mindenhol bent maradtak, ezek kibontása nem tűnt észszerű megoldásnak. Egyrészt a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt, másrészt attól tartottak, hogy ha kiszedik a tokot, akkor nem találnak fölötte áthidalót, vagyis már nem is tudják változatlan kialakítással visszaépíteni. Ezt sem időben, sem pénzben nem tudta volna fedezni a projekt” – mutat rá Mudri Attila.

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

 

A tokok felújításával egy időben készültek az új ablakszárnyak - több asztalosműhely is dolgozott ezen párhuzamosan. „A külső szárnyak hőszigetelő üveggel, a belső szárnyak egyszerű síküveggel készültek. A szárnyakat és a zárszerkezetet sem tartottak meg, ezeket egységesen mindenhol újra cseréltek. Mivel a kilincsekre vonatkozó eredeti elképzelés – a rézkilincsek változatlan formában történő újraöntése – irreális költségekkel járt volna, az örökségvédelem eltekintett ettől. Az ablakokra bolti forgalomban is kapható kilincseket választottunk, amik a lehető legjobban hasonlítanak az eredetihez” – teszi hozzá Ádovics László. Eredetivel megegyező – vagyis az örökségvédelem által eredetinek tekintett – színűre mázolták az ablakokat: fehérre és barnára, helyszíni színminta alapján.

Az ablakszárnyakat elszállítani és ugyanoda visszaépíteni különleges logisztikai feladat volt. Komoly koordinációt igényelt a kivitelező részéről, hogy mindezt az épületben zajló oktatással is összeegyeztesse. „Felállítottuk a prioritási sorrendet: mikor melyik teremben folyhat munka. Mivel az épületben énektanítás is zajlik, vannak termeink, ahol zongora is található. A zongorát pedig nem lehet megmozdítani, mert akkor újra kell hangolni, és nem mindegy a levegő páratartalma sem, tehát az éppen aktuális időjárással is számolnunk kellett. Ez azt jelenti, hogy az ablakfelújítás idejére a zongorát meg kellett védeni, le kellett takarni. Ki kellett választanunk a megfelelő időpontot; csak akkor szedhettük le az ablakszárnyakat, amikor látszott, hogy két hétig rendben lesz az időjárás. Mindez két ütemben zajlott: vagy a külső, vagy a belső szárny mindig a helyén maradt. Nagy rugalmasságot igényelt a folyamat minden résztvevő féltől – különösen az oktatók részéről, akiknek nem volt a legkényelmesebb a tanítási környezet” – mutat rá egy speciális nehézségre Mudri Attila. 

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci műemlék épületen

 

Már a félig felújított terekben is jelentős komfortjavulást tapasztalhattak a diákok és tanárok. A felújítás eredménye pedig – a komfortérzeten túl – a fűtési költségekben is megmutatkozik: több, mint 50 százalékos energiamegtakarítást tudott elérni az intézmény. Az iskola költségvetését nézve ez hatalmas összeg. „A fűtés megy, végre kellemes meleg van, lehet az ablak mellé ülni télen is, nem fúj be a szél, nem mozognak a függönyök” – említ egy mindenki által érzékelhető eredményt a projektvezető.

 

Hajdu Orsolya

 

 

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

épjog