2009. november 11.

Tetőszigetelés könnyűbetonnal

Tetőszigetelés könnyűbetonnal

Tetőterek utólagos hőszigetelésére, lapostető-felújításokra, valamint műemlék épületek födémfeltöltésére is gazdaságos és kevesebb hibalehetőséget tartalmazó megoldást kínál a könnyűbeton.

A könnyűbeton habbal vagy polisztirollal „könnyített” beton, mely testsűrűségétől függően más és más mechanikai tulajdonságokkal bír. Egy kisebb testsűrűségű könnyűbeton hő- és hangszigetelésre lehet ideális, egy nagyobb testsűrűségű, mely egyre betonszerűbb, nagyobb nyomó-igénybevételre alkalmazható.

A kiváló hőszigetelési tulajdonságokkal bíró polisztirol lemezek beépítését éghetőségük korlátozza, könnyűbetonnal együtt alkalmazva azonban ez a tulajdonsága jelentősen javul. Például a habcement éghetőségi tűzvédelmi osztálya A1, a polisztirol betoné 350 kg/m3 testsűrűség felett A2.

Mindezek mellett a könnyűbeton egyik legnagyobb előnye, hogy monolitikus, ezáltal hézagmentesen szüntethetők meg vele a felületi egyenetlenségek, illetve egyenlíthetők ki a boltívek.

A Baumix Kft. által kínált könnyűbetonok rendelkeznek ÉME engedéllyel, és olyan kiszerelésben kerülnek forgalomba, hogy a felhasználó a megfelelő eszközökkel maga is könnyedén elvégezheti beépítésüket. További fontos szempont, hogy ez az építőanyag a polisztirol hulladék hasznosításának problémáját is segít megoldani. Nem véletlen tehát, hogy külföldön nagy sikert aratott az elmúlt években a könnyűbeton. Feltehetően Magyarországon is egyre népszerűbb lesz.

 

Tetőterek utólagos hőszigetelése

 

A tetőterekben a szokásos módon szinte lehetetlen megfelelő lakóklímát elérni. A Baumix Kft. által javasolt megoldás: szedjük le a tetőhéjazatot, a szarufákat magasítsuk meg, és az így keletkező 25–30 cm-es plusz teret töltsük ki könnyűbetonnal. Kialakítható a szükséges légrés is.

Így létrejön egy kiszellőztetett szerkezet, aminek ugyanakkor megfelelő tömege is van ahhoz, hogy tartósan védje a tetőteret a túlmelegedéstől. A héjazat visszaépítésekor érdemes napkollektorokat is elhelyezni, a tetőtéri ablakokhoz pedig a megfelelő árnyékolást is megoldani. Ez gazdaságos lehetőség a tetőterek használhatóvá tételéhez, értékének növeléséhez.

Felmerülhet az a kérdés, hogy egyes esetekben nem okoz-e gondot a többletteher. A testsűrűség helyes megválasztása komoly épületfizikai megfontolást igényel. Meleg ellen igazán csak olyan anyaggal lehet csak jól szigetelni, melynek tömege, és ebből adódóan megfelelő hőcsillapítása van. 20 cm vastag hőszigetelő könnyűbetonban gondolkodva a 100 kg/m3-es biztosan nem okoz súlyproblémát, de ha a számítás úgy hozza, hogy például 350 kg/m3 testsűrűségű kell, akkor már ellenőrizni kell a tetőszerkezet teherbíró-képességét.

 

Lapostető-szigetelések, felújításokhoz is

 

A lapostetők hőszigetelését és a hibátlan pontralejtését egy lépésben legegyszerűbben könnyűbetonnal lehet megoldani. A könnyűbetonra kerülhet egy nagyobb sűrűségű kéreg, erre pedig a vízszigetelés. Nagy előnye ennek a megoldásnak, hogy tetőfelújítások, tetőjavítások esetén is alkalmazható. Nem kell foglalkozni a hibák keresésével és javítgatásával, mindent ott lehet hagyni, és eltakarni a monolit könnyűbetonnal.

Tetőszigetelés könnyűbetonnal

 

Födémfeltöltés, aljzatbeton

 

Hasonlóan előnyös a könnyűbeton például műemlék épületek felújításánál, ahol több tíz centiméteres feltöltésekre is szükség lehet. Statikai okokból erre a polisztirolból, könnyűbetonból és szilárd kéregből felépülő szerkezet a legalkalmasabb.

Ugyancsak jó megoldást kínál a könnyűbeton az aljzatban vezetett csövek esetére is: ilyenkor gyakran a hőszigetelő anyagból próbálnak a vezetékek alakját hozzávetőlegesen követő formákat kiszabni. A hőszigetelőanyag-darabok közötti réseket aztán kitölti az aljzatbeton, ami rontja a hő- és hangszigetelés hatékonyságát és pazarlás is. A korrekt technológia itt is a monolit könnyűbeton: nincs farigcsálás, nincsenek rések.

 

sajátjaink

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás