2015. október 20.

Hauszmann-terv és exkluzív interjúk az új Metszetben

Hauszmann-terv és exkluzív interjúk az új Metszetben

Rendkívüli a Metszet 2015/5 száma: a teljes lapszám a Nemzeti Hauszmann tervvel foglalkozik. Exkluzív interjú L. Simon László államtitkárral és Potzner Ferenccel a tervekről, német és cseh párhuzamok bemutatása, a Vár régészeti szakcikkekben

L. Simon László hitelességről, legitimációról, ideológiákról, harmóniáról nyilatkozik (bővebben ld. alább), míg Potzner Ferenccel a tervezés részleteibe menően beszélgetünk. Deréky Géza cikkében német párhuzamokat mutat be, ahol a újjáépítési hullám zajlik: egyebek mellett a drezdai Frauenkirche, a (májusban A Budai Vár konferencián is előadó Franco Stella tervezte) Berlini Kastély, a frankfurti belváros (Dom-Römer negyed) épül újjá. Olomuc (Olmütz) érseki palotája a velencei karta "újraolvasásával" kialakított koncepció mentén valósult meg, az autenticitás szándékával, ezt Vukoszávlyev Zorán ismerteti.

A részletesebb feldolgozásban, a téma rovatban a Csikós udvar történetét mutatja be Rostás Péter, az ezzel kapcsolatos tervekről szintén Potzner Ferenc adott interjút. Külön cikk foglalkozik Farbaky Péter tollából a budai királyi palota 18. századi történetével, a most, Magyar Károly vezetésével feltárt Anjou-kori városfalszakasszal, a "Régi királyi ház", azaz a Táncsics utca 9. alatti börtön majd USA-követség történetével. De még a "Mai szem" és "Ciki" rovat is a témával foglalkozik.

Az aktuális rovatban hosszabb, exkluzív interjút ad az építésügy küszöbön álló teljes átalakításáról Füleky Zsolt helyettes államtitkár és Dauner Márton főosztályvezető, melyet külön cikkben ismertetünk.

Hauszmann-terv és exkluzív interjúk az új Metszetben

Az L. Simon László államtitkárral készített interjú bővebb részlete:
"A napokban megjelentek a látványtervek az újra felépíteni tervezett palotaőrségi épületről, a Stöckl-lépcsőről. Ezek megint feleleveníthetik azt a vitát, ami az ilyen típusú épületek hitelességéről szól: szabad-e újonnan régi házat építeni? Ön is találkozott ezzel a felvetéssel?

Folyamatosan találkozom, de ez szerintem álvita. Itt ugyanis olyan épületeket építünk fel újra, amelyeket annak idején kifejezetten ideológiai okokból romboltak le, és akik ezt ellenzik, azok gyakran ideológiai okokból teszik ezt. Ugyanők egyáltalán nem ellenzik, ha olyasminek az újjáépítése merül fel, ami ellen nincs ideológiai kifogásuk. Szóval ilyenkor néha ideológiai bunkósbotok kerülnek elő szakmai vitának álcázva.

A Hauszmann-bizottságon belül nem jelent meg ez a vita?

A Hauszmann-bizottság tagjai természetesen sok mindenben nem értenek egyet egymással, gyakran nagyon értékes és igényes polémiák zajlanak. Igen, a bizottságban is felmerültek averziók az újjáépítésekkel kapcsolatban. Az egyik tagunk egyenesen azt mondta, hogy a Horthy-korszakot akarjuk itt restaurálni, de a beszélgetés folyamán aztán visszakozott. Ne felejtsük el, hogy a főőrség épületét nem a háború rombolta le, hanem az 1970-es évek elején pusztították el. Azaz a háború után még 26 évig használták, és akkor döntöttek a megsemmisítéséről. Ennek teljesen egyértelműen ideológiai okai voltak, hiszen eközben mondjuk a középkori városfalak, bástyák helyreállításával kapcsolatban senkinek sem volt kifogása. A Rákosi-korszakban egyébként az egész Palota lerombolása is a tervek között szerepelt. Összességében nem a helyreállítás, hanem a jelenkori állapot a hamisítás: a szerves építészeti fejlődésbe való drasztikus beavatkozás eredményét láthatjuk most. Tehát legitim dolog visszatérnünk ahhoz a korábbi állapothoz, ami még a szerves fejlődés eredménye volt. Hasonló megfontolásokból állítottak helyre Kelet-Közép-Európában számos emblematikus épületet a rendszerváltás óta, Tallintól Potzdamig, Moszkvától Kijevig sorolhatnám a példákat. A dühöngő kommunizmus időszakában jó esetben csak arrébb vonszoltak egy székesegyházat, de jobban szerették ezeket földig lerombolni. Ezek közül nem egyet újra felépítettek eredeti formájukban Oroszországban és Ukrajnában; majdnem mindegyiket magam is megnéztem.

Mindezek nagyon is méltányolható érvek amellett, hogy kívánatosak ezek a helyreállítások, illetve „újra felépítések”, de az is felvethető, hogy egyáltalán lehetségesek-e…

A rekonstrukcióknál alapvető kritérium a hiteles anyagminőség és látvány, de a kortárs építészet eszközeit is lehet alkalmazni, tehát egyensúly, harmónia szükséges a régi és az új között. Minél régebbre megyünk viszsza, annál nehezebb hiteles rekonstrukcióról beszélni, hiszen annál kevésbé tudjuk, hogy egy épület pontosan milyen volt valójában. Ugyanakkor például a diósgyőri vár lovagtermét sikerült feltehetően hitelesen helyreállítani, hiszen a megtalált maradványokból, a korabeli épületszerkesztési szabályok figyelembe vételével sok mindent rekonstruálni lehetett. Hasonló a helyzet Csókakő várának esetében, ahol visszaépítették a bejárat fölötti tornyot, régi ábrázolások alapján az eredetihez hasonló állapotban. Ezekben az esetekben kérdéses lehet a hitelesség mértéke, de ha szeretnénk, hogy legyenek látogatható váraink, akkor elfogadhatók ezek a kiegészítések, mint ahogy az is, hogy a mi korunk is rajta hagyja a nyomát ezeken az épületeken, mert például mosdókra vagy üvegezett ablakokra nyilvánvalóan szükség van a turisták előtt megnyitott várakban.

Tehát az építészeti emlékek megőrzése nem lehet puszta konzerválás?

Már csak azért sem, mert ha végletekig visszük a konzerváló szemléletet, akkor a háborús sérüléseket is meg kellene őrizni. A romok konzerválása azért is megkérdőjelezhető, mert csak rendkívül drágán, vagy egyáltalán nem lehet így megmenteni őket a gyors pusztulástól. Tehát ha tényleg meg akarjuk őrizni ezeket az emlékeket az unokáink számára, és érzékeltetni akarjuk, hogy egykor milyenek lehettek, hozzájuk kell nyúlni mai eszközökkel.

A Budai Vár esetében nyilván bővebb dokumentáció alapján történhet az újjáépítés, mint a középkori várak esetében.

Természetesen, itt nem lesz gond a hiteles látvány megteremtése; sok fotó és eredeti terv is a rendelkezésünkre áll. A hitelesség boncolgatása mellett egyébként fontosnak tartok egy másik fogalmat: a legitimációt. Azt a kérdést vetném fel, hogy egy széles körű felhatalmazással rendelkező állami vezetés, amely határozott nemzetpolitikai, társadalompolitikai, kultúrpolitikai elképzelésekkel, jövőképpel rendelkezik, és birtokában van a szükséges erőforrásoknak, a 21. század elején megteheti- e, hogy ezt a vízióját nagyszabású építészeti beruházásokban is megjelenítse, az utókornak továbbörökítse? A mi korunkra ugyanis nem annak alapján fognak visszatekinteni, hogy hány nyílászárót cseréltünk ki az intézményekben, hány kátyút tömtünk be az utakon – miközben ezek is fontos feladatok –, hanem az ilyen nagyívű programok alapján. Tehát, mint a Hauszmann-terv elindításából kiderülhetett, a mi kormányunk úgy gondolja, hogy igen, megtehetjük, ez legitim törekvés."

Az interjú folytatása a Metszet 2015/5 számában olvasható, mely itt előfizethető, vagy elektronikusan a Digitalstandon. A Digitalstandos változatban a két interjú egyszerű betekintéssel is olvasható.

Kapcsolódó cikkek:

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás