2018. szeptember 04.

Megjelent a Vasbeton szerkezetek és a Faszerkezetek segédletek új kiadása

Megjelent a Vasbeton szerkezetek és a Faszerkezetek segédletek új kiadása

A mai, korszerű statikusi munkában is „nélkülözhetetlen a fizikai jelenségek lényegét jól kifejező, viszonylag gyorsan elvégezhető, jól áttekinthető >>kézi<< számítási módszerek használata.” – írják a professzorok segédletük bevezetőjében. Van új a statikában? Van.

Két segédlet is új kiadásban jelent meg a tanévkezdésre.
A Deák György†, Draskóczy András, Dulácska Endre, Kollár László, Visnovitz György által jegyzett „Vasbeton szerkezetek – Tervezés az Eurocode alapján” című kötet 4., bővített kiadásáról így írnak a szerzők:
„Az eredetileg 71 oldalas könyv mára mintegy 100 oldalnyira nőtt, de céljai, alapvető részei és szellemisége mit sem változtak. A könyv célja, hogy a tervezőmérnökök számára röviden összefoglalja a (nem feszített) vasbeton szerkezetek méretezésének alapjait: a legfontosabb összefüggéseket és szabályokat, valamint az Eurocode 2 szabályzati előírásait. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a munka nem tartalmazza a teljes Eurocode anyagát, és semmiképpen sem helyettesíti azt. Ugyanakkor az Eurocode-ban nem – vagy nem teljesen, esetleg vitatható módon – tárgyalt kérdésekre is választ ad.”
Gyakran kérdezik kollégák: érdemes megvenni az újat, ha megvan a régi? Valószínűleg igen, ismét csak a szerzők előszavát idézzük: „…az összegyűlt szakmai-tervezői tapasztalatok, új kutatási eredmények és a tudományos elméleti ismeretek nyomán megkezdődött az Eurocode előírások felülvizsgálata, javítása, pontosítása, fejlesztése. Ezek a változtatások európai (EN) és nemzeti (NA) szabályozási szinten egyaránt kitapinthatók. Az előbbi új, kiegészítő szabványok kiadásával, az utóbbi a Nemzeti Melléklet egyes pontjainak megváltoztatásával módosítja az eredeti EN, illetve MSZ EN szabványokat. A szakma számára sokszor nem is olyan egyszerű a változások követése, mivel ahhoz a Szabványügyi Közlönyben megjelenő közzétételek, valamint a szabványok újabb, a módosításokat is tartalmazó kiadásainak folyamatos figyelése szükséges. Könyvünk e tekintetben is igyekezett napra kész lenni.
Fel kell figyelnünk arra is, hogy a vasbeton szerkezetek méreteire, anyagminőségére és vaselrendezésére egyre inkább a klasszikus határállapotokon túlmutató feltételek lesznek a mértékadók, mint például a tűzállóság, fagyállóság, vízzáróság. Az ezekre vonatkozó szabványok és előírások használata fokozatosan a statikus tervezői munka részévé válik.
A szabványváltozások egy része csak hibajavítás, egyszerűbb számításokat lehetővé tevő új módszerek szabványba illesztése, de vannak a korábbi biztonsági szinthez képest szigorítást jelentő változások is, amelyekről a szabvány használójának tudnia kell. Ilyen például a repedéstágasság ellenőrzéséhez használandó magasabb teherszint előírása, vagy az átszúródási teherbírás felső korlátjának bevezetése.”

Armuth Miklós és Bodnár Miklós „Fa tartószerkezetek - Méretezés az Eurocode alapján” harmadik alkalommal, aktualizált és bővített tartalommal jelent meg, többek között Tűzvédelmi fejezettel kiegészítve. A szerzők így írnak:
„Bár az Eurocode 5 szabvány – alapelveit tekintve – igen közel áll a közelmúlt magyar faszerkezeti szabványaihoz, a gyakorló mérnök számára bonyolultabbnak, nehezebben áttekinthetőnek tűnhet. Ezt egyes esetekben a gazdasági szempontokat túlzottan figyelembe vevő részletezettség (pl. a faanyagok szilárdsági osztályba sorolása), más esetekben a gyakorlati szempontokra kevéssé figyelő megközelítési mód (pl. a változó keresztmetszetű tartók tárgyalása) okozhatja.”
A bonyolultság ellen sokan szoftverekkel védekeznek, de ez sem megoldás mindenre, mint a BME professzorai írják:
„Ma, amikor a méretezést végző mérnökök leggyakrabban számítógépes programok segítségével végzik számításaikat – sokszor a képletekbe mechanikusan behelyettesítve, a jelenségek fizikai tartalmának, a szerkezetek valódi viselkedésének követése nélkül –, továbbra sem nélkülözhető a „kézi” számítási módszerek alkalmazása. A tervezendő tartószerkezet koncepciójának kialakításakor az előtervezés során, művezetéskor, az oktatásban és legfőképpen a számítógépes eredmények ellenőrzésekor és értékelésekor nélkülözhetetlen a fizikai jelenségek lényegét jól kifejező, viszonylag gyorsan elvégezhető, jól áttekinthető „kézi” számítási módszerek használata.”

A BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéke professzorai által jegyzett segédletek interneten itt megrendelhetők, vagy a BME, a SZIE-YMÉTK, a Debreceni Egyetem, illetve a Győri Egyetem jegyzetboltjában beszerezhetők.

nyerjenabaumittal

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás