2014. április 08.

A talajon fekvő szerkezetet is hőszigetelni kell

A talajon fekvő szerkezetet is hőszigetelni kell

A fűtött épületek határolószerkezeteiken (falak, nyílászárók, födémek, padlók) keresztül energiát adnak le a náluk hidegebb környezetbe. Minél kevesebb ez az energiaveszteség, annál kevesebbet kell visszapótolni az adott helyiségbe, vagyis kevesebbet kell fűtenünk.

A homlokzat és a tető megfelelő mértékű hőszigetelésének szükségszerűségét nem kell magyarázni, azt azonban kevesen tudják, hogy egy épület teljes energiaveszteségének közel 20 százaléka a talaj felé adódik át. Célszerű tehát ebbe az irányba is megfelelő nagyságú ellenállást állítani a hőáram útjába.

A talajon fekvő padlószerkezet általánosan a következő rétegekből áll:

  • burkolat;
  • ágyazóréteg;
  • aljzatbeton;
  • hőszigetelés;
  • vízszigetelés;
  • aljzatbeton;
  • tömörített homokos kavicságy;
  • termett talaj.

E rétegrendben a hőszigetelés a talajban lévő nedvességhatástól védve helyezkedik el, tehát az MSZ 7573 számú, az EPS-termékek beépítéséről rendelkező szabvány szerint normál terhelés (lakóépület) esetén legalább EPS 100 jelű termékosztályú polisztirolhabot (Austrotherm AT-N100) kell beépíteni. (A 100-as jel azt mutatja, hogy 10 százalékos összenyomódásnál hány kPa az anyagban mért nyomófeszültségi követelményérték.)

A jelenlegi tervezési-kivitelezési gyakorlatban a talajnedvesség elleni szigetelés feletti rétegeket 10, maximum 12 cm vastagságba sűrítik bele. Figyelembe véve az aljzatbeton 6-7 cm-es méretét, könnyen kiszámolható, hogy a beépített hőszigetelő anyag vastagsága nem lehet több, mint 2-4 cm. Ilyen rétegrend esetén a padlószerkezet eredő hőátbocsátási tényezője nagyobb, mint 0,75 W/m2K. Ha megnézzük, hogy az 1246/2013. Kormányhatározat szerint 2015-től új épületek talajjal érintkező padlójára 0,3 W/m2K lesz a hőátbocsátási tényező szerinti követelmény, megállapítható, hogy padlóink nagyon „alulszigeteltek”. Ezt az ajánlott értéket körülbelül 12 cm hagyományos fehér polisztirolhabbal, vagy 10 cm Grafit 100 alkalmazásával lehet elérni. Ha kisebb energiafogyasztású épület lebeg a szemünk előtt, és nem riadunk meg az alacsony energiájú ház vagy passzívház szintjétől sem, úgy 20-24 cm vastag hőszigetelés beépítése is indokolt lehet. A szerkezet teljes vastagsága így akár a 30 cm-t is elérheti, amivel a tervezési fázisban is számolni kell. A polisztirolhabra Austrotherm PE-fóliát kell teríteni technológiai szigetelésként, hogy a rákerülő aljzatbetonból a cementtej ne tudjon a hőszigetelő lemezek illesztéseinél lecsurogni, ami károsan befolyásolná a szerkezet hőtechnikai tulajdonságait.

Amennyiben a normál terheknél nagyobb hasznos terhelésnek kell megfelelnie a padlószerkezetnek (közösségi épületek, gépjárműparkolók, raktárak, ipari csarnokok, hűtőházak), minden esetben statikai számítással kell meghatározni a terhelésnek megfelelő nyomószilárdságú polisztirolhabot (AT-N150; AT-N200 vagy Austrotherm XPS), illetve a rákerülő teherelosztó vasbeton lemezt.

A talajon fekvő szerkezetet is hőszigetelni kell A talajon fekvő szerkezetet is hőszigetelni kell

Azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a talajjal érintkező szerkezetek – akárcsak az egyéb határolószerkezetek – minimális hőszigetelése állagvédelmi szempontból akkor is követelmény, ha az energiatakarékossági törekvéseink nem kényszerítenek a hőszigetelés fokozására. Ilyen alapon viszont a többlet hőszigetelés gazdaságossága nem kérdőjelezhető meg, hiszen a minimális hőszigetelés tekintendő „0” hőszigetelésnek. Ha távolabbi célként fokozott hőszigetelésű épületek megvalósítását tűzzük ki, akkor napjainkban – a gazdasági realitásokat nézve – a többlet hőszigeteléssel ellátott házak építése hozhat eredményt az energiatakarékosság és a környezetvédelem szempontjából.

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás