2014. szeptember 02.

A tető energetikailag döntő jelentőségű épületszerkezet

A tető energetikailag döntő jelentőségű épületszerkezet

A tetők hőszigetelő rendszerének kiválasztásánál számos tényezőt kell figyelembe venni – az alábbiakban bemutatjuk azokat a legfontosabb szempontokat, amelyekre már a tervezés kezdeti stádiumában, illetve a későbbiek során a konkrét anyagválasztásnál is feltétlenül figyelmet kell fordítani.

A tető a következő lényeges rétegekből épül fel:

  • belső oldali burkolat;
  • légzáró és párafékező réteg;
  • hőszigetelés (korábban szarufák közötti kivitelben készült);
  • szarufák;
  • másodlagos vízelvezető réteg;
  • tető- és ellenlécezés;
  • tetőhéjazat.

 

A légzáró-párazáró réteg

Légzáró réteg beépítését az EnEV 2009, valamint az érvényben lévő DIN 4108 szabvány (7. rész) is előírja. Alkalmazása döntő jelentőségű, mivel hiányában a hőszigeteléssel szemben támasztott követelmények (páratechnikai méretezés) csak korlátozottan teljesíthetők.

 

A hőszigetelés

Az épületszerkezeti követelményekkel párhuzamosan a hőszigeteléssel szemben támasztott követelmények is egyre szigorodnak. Ezt támasztja alá az EU törekvése is: az EnEV 2012 épületenergetikai direktíva szerint az Európai Unió határain belül 2019-től csak nulla energiafelhasználású ház épülhet. Ugyanez az irányelv előírja a régi épületek 2050-ig történő, a kritériumoknak megfelelő modernizálását. Az EU meghatározása alapján a nulla energiafelhasználású ház pontosan annyi energiát termel, mint amennyit felhasznál.

E tények ismeretében joggal merül fel a kérdés, hogy hosszú távon milyen minőségű és képességű hőszigeteléssel érdemes tervezni? A szakértők javaslatát alapul véve a tető hőátbocsátási tényezőjének U≤0,2 W/m2K-nek kell lennie.

 

Milyen hőszigetelést válasszunk?

A két legfontosabb anyagi és szerkezeti jellemző, amit a helyes döntéshez feltétlenül ismernünk kell:

  • a hőszigetelő anyag hővezető képessége (WLG/WLS – vagy deklarált λ-érték);
  • a szigetelendő szerkezet előírt U értéke, amely meghatározza a szükséges anyagvastagságot az anyag hővezető képességének függvényében.

 

Párazáró vagy páraáteresztő? Lehet-e a tető „lélegző” szerkezet?

Épületfizikai szempontból az új és meglévő hőszigetelő rétegeknek kiemelt figyelmet kell szentelni. Felújításánál az elsődleges cél, hogy a meglévő hőszigetelés lehetőség szerint megmaradjon, mivel ez az esetek többségében részben még működőképes. De hogyan is történik a szakszerű felújítás? Gyakran találkozhatunk azzal a véleménnyel, miszerint a legegyszerűbb módszer egy „diffúzióképes”, páraáteresztő hőszigetelő anyag beépítése. Ezen elméletek szerint a diffúzióképes anyagok a belső tér felől érkező nevességet a kültérbe továbbítják. Kísérleti méréseink viszont azt mutatják, hogy ez a folyamat a valóságban csak részben zajlik le. A belső térből a hőszigetelő anyagokba ugyanis két jelenség által is jut nedvesség. Az anyagon keresztüli diffúzió mellett az építési fugákon keresztül történő nedvességtranszport is jelentős. Amennyiben a diffúzió mértékét 1-nek vesszük, az építési hézagokon keresztül átlag 1000-10000-szer több pára jut a szerkezetbe. Ilyen mennyiségű nedvességgel a legjobb „diffúziónyitott” hőszigetelő anyag sem boldogul. A „lélegző tető” (belső oldali párazárás nélkül) tehát a gyakorlatban csak rosszul kivitelezhető illúzió. Diffúziónyitott szerkezet csak olyan esetben működőképes, megbízható megoldás, ahol a nedvesedésre hajlamos épületrészek jól működő belső oldali párazárással védettek.

Új építésnél például számolni kell a fa nedvességtartalmával, míg a régi szerkezetnél a faelemek már kiszáradtak, újabb nedvességforrás általában nem keletkezik. Az elsődleges cél tehát, hogy a száraz szerkezetbe minél kevesebb nedvesség jusson, amihez megfelelő légzáró és párafékező/párazáró rétegre van szükség. Fontos ez azért, mert a hőszigetelő anyag csak teljesen száraz állapotban képes feladatát maradéktalanul ellátni. Az átnedvesedett hőszigetelés számos negatív hatást hordoz magában: hőszigetelő képessége csökken, a penészgomba és a korrózió megjelenésének esélye pedig nő.

 

A részletek megtervezése

A megfelelő hőszigetelő anyag és módszer (szarufák feletti, szarufák közötti, szarufák alatti, vagy ezek kombinációja) megválasztását nagymértékben befolyásolják a részletkialakítási feladatok. Az eresz és oromszegély, illetve a különböző beépített részek (például tetőablak, illetve a hőszigetelő réteg áttörését igénylő kémény és különféle vezetékek) esetében a légzáró és párafékező réteg szakszerű fektetéséhez és csatlakoztatásához a hőszigetelő anyag gyártója számos megoldást kínál.

Ez esetben is célszerű a „rendszerben maradni” elvhez tartani magunkat, hiszen az azonos gyártó termékeinek kompatibilitása garantált, a garancia kérdésköre tisztázott, a vitás esetek valószínűsége kisebb.

Sokszor a nagyméretű beépített részek mellett a kisebb elemeket (például elektromos vezetékek) is a légzáró és párafékező rétegben, illetve a második vízelvezető rétegben a tetőfedés alatt kell elvezetni. A tartós, szakszerű és biztonságos megoldás itt is elsődleges. Ebben nyújtanak segítséget a különböző átmérőjű, felhasználóbarát idomok, amelyek műszakilag és optikailag is rendezett képet eredményeznek.

 

Szarufák feletti hőszigetelés

A szarufák feletti hőszigetelésnél a hőszigetelés teljes egészében a szarufák fölé, a légzáró/párafékező rétegre kerül úgy, hogy a statikai tehermentesítést ellátó ellen- és tetőlécezést kiegészítse. Ezt követi a tetőfedés. A szarufák feletti hőszigetelés egyszerűsége a rétegek csekély számában és a kívülről történő fektethetőségben rejlik. A felső oldalon integrált vízelvezető réteggel ellátott hőszigetelő elemek lehetővé teszik a további munkafolyamatok elhagyását.

A rendszerhez használatos hőszigetelő anyagok tulajdonságaik révén kedveznek a részletképzések beépítési magasságának. A PUR/PIR hőszigetelő elem (WLS 023) 0,19 U értéket már 120 mm anyagvastagsággal, szigorúbb követelményeket az aljzatszerkezettől függően 160-180 mm vastagsággal biztosítja.

Egyéb hőszigetelő anyagból (például fagyapot, WLS 045) ilyen teljesítmény eléréséhez 320 mm vastagság szükséges. Az anyagvastagság a részletképzések mellett a kihasználhatóság szempontjából sem elhanyagolható tényező.

A tető energetikailag döntő jelentőségű épületszerkezet
Tipikus szarufák feletti felújító rétegrend – az eredeti hőszigetelés megmarad

 

Kombinált hőszigetelés

Ha a beépítési méret bármilyen okból kifolyólag korlátozott, a kombinált hőszigetelés a megfelelő megoldás. Ebben az esetben a szarufák közötti hőszigetelés és legtöbbször vékony, jó szigetelőképességű anyag alkotta szarufák feletti hőszigetelés kombinációjáról van szó. Ezzel a módszerrel az optikai és építészeti előírások egyaránt betarthatók a hőszigetelés jelentős „megcsonkítása” nélkül. Ennél a hőszigetelési módszernél a fából készült épületelemeket, szarufákat a hőszigetelésnek megfelelően kell méretezni. A légzáró/párafékező réteg teknő formában kerül a szarufák fölé, biztosítva ezzel, hogy a faváz közé épített hőszigetelő elem ne nedvesedjen át. A párafékező fektetését követően a közök kitöltése rugalmas, szálas hőszigetelő anyaggal történik, a szarufák fölé keskeny PUR/PIR kombinált hőszigetelő elem kerül, ezt követi a tetőés ellenlécezés, majd végezetül a tetőfedés.

 

A tető energetikailag döntő jelentőségű épületszerkezet
Kombinált rendszer fektetése

 

A tető energetikailag döntő jelentőségű épületszerkezet
Tipikus kombinált felújító rétegrend – új szarufák feletti és közötti szigetelés épül be

 

A tető energetikailag döntő jelentőségű épületszerkezet
Burkolt oromszegély részletképzése Bauder PIR rendszerrel

 

A tető energetikailag döntő jelentőségű épületszerkezet
Taréjgerinc részletképzése Bauder PIR rendszerben

sajátjaink

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás