Hő- és füstelvezetés korai évei és a Colt Csoport
Mi kell ahhoz, hogy egy vállalat közel 90 éven keresztül fent maradjon és növekedjen? Hogyan jut el egy angliai cég odáig, hogy jelenleg már több mint 75 országban képviselteti magát, köztük Magyarországon is? És hogy jön ide a hő- és füstelvezetés?
A cégcsoport 1931-es alapítása óta rengeteg fejlődésen ment keresztül. Sok cég törekszik arra, hogy alkalmazkodjon a piaci kihívásokhoz, a gazdasági helyzethez, a vevői igényekhez. Ezek mind fontos és nélkülözhetetlen dolgok. Azonban van egy ennél sokkal fontosabb dolog. Ez pedig a kutatás és fejlesztés.
Colt aerodinamikai tesztlabor és szélcsatorna a 30-as években
A fejlesztési irányokat néha a kényszer szüli. A II. Világháború olyan szellőztetési megoldásokat követelt, amik nem engedik ki a fényt a gyárakból és hadihajókból, de a frisslevegőt biztosítják. Így a bombázók számára éjszaka nem látható a gyár. Így született meg a „Blackout” zsalus szellőző, ami a későbbi nagy teljesítményű Colt Labyrinth és Aerox időjárásfüggetlen szellőztetők őse.
Az 1930-as, 40-es években a hő- és füstelvezetés nem volt szabályozott terület. Nem is volt elvárás gyártócsarnokok építésénél. Ezért először a lakossági kémények hatékonyságának növelésével szerzett tapasztalatot a cég a füstgázok elvezetésének területén.
Lakossági kémények hatásfokának növelése
A nehézipar előretörésével egyre több egyterű, nagy belmagasságú gyártócsarnok épült Angliában, ami új problémákra világított rá. A gyártás során keletkező hő elvezetését meg kellett oldani, hogy a munkakörülmények elviselhetőbbek legyenek, ehhez pedig a szellőztetés hatékonyságát kellett növelni. Ehhez új megközelítésre volt szükség. A Colt csoport elsők között alkalmazta a nagyszilárdságú alumíniumot a tetőszellőztetők építéséhez a korábban alkalmazott nehéz acélszerkezetek helyett. A könnyű alumíniumszerkezetek nem igényeltek erős statikai alátámasztást, és a telepítésük is könnyebb.
Clear opening ventilator
Azonban adódott egy súlyos biztonsági probléma az ilyen nagy gyárak üzemelése közben. Tűz esetén a füst nem tudott távozni az épületből megfelelően, ezért a füstmérgezés súlyos veszélyt jelentett a dolgozókra, még kisebb tüzek esetén is. Továbbá a felgyülemlett füst és forró gázok képesek begyújtani az éghető berendezéseket és maga a forróság képes meggyengíteni annyira a tetőszerkezetet hogy az épület teteje leszakadjon. Ez az úgynevezett „flashover” jelenség az egyik legveszélyesebb következménye az épülettüzeknek.
Legégett autógyár Angliában
A Colt mérnökei olyan megoldással álltak elő, ami szembe ment az addigi gyakorlattal, hiszen korábban úgy tartották, hogy a tüzet el kell zárni a levegő-utánpótlás elől, hogy ne táplálja azt. A Colt laboratóriumi tesztekkel és gyakorlati kísérletekkel igazolta, hogy a füst kivezetése jelentősen késelteti a „flashover”-t, mert a csarnok nem telik meg füsttel. Ez hozzájárul a bent dolgozók könnyebb kimeneküléséhez, a füstmérgezések elkerüléséhez, és az oltás megkönnyítéséhez a jobb látási viszonyok miatt.
A hő- és füstelvezetés történelmi mérföldköve volt, amikor a Colt a világon elsőként tervezett be és épített ki füstelvezető rendszert a General Motors Luton-i gyárába Angliában. Ez fektette le a mai nap már követelménynek számító ipari füstelvezetés alapjait. Ami ma már magától értetődő, mint például a füstszakaszok elhatárolása vagy a frisslevegő-bepótlás füstelvezetés esetén, mind komoly kutatás és fejlesztés eredménye.
A Colt csoport mindig is törekedett arra, hogy élen járjon az új technológiák bevezetésében. Így amellett, hogy jobb körülményeket teremt a gyártócsarnokokban és ipari épületekben, a fejlesztéseknek köszönhetően még életeket is ment.
