2021. június 07.

Tetőablakcsere: vizsgáljuk meg a kávát is!

Tetőablakcsere: vizsgáljuk meg a kávát is!

Szinte már közhely, hogy a minőségi végeredményhez nem elég a jó építőanyag, ami igaz a tetőablakok esetén is. Legyen szó új épületről vagy éppen felújításról, ha a tetőszerkezet és a beépített nyílászáró hőszigetelési tulajdonságai között nagy a különbség, vagy azok találkozása nem szakszerű, a végeredmény borítékolható.

Tévhit, hogy a régi, elavult helyére gyorsan beépített új tetőablak megfelelő megoldást kínál a jól működő tetőtérhez vezető úton. A megrendelők gyakran a tetőablak minőségét kérdőjelezik meg, ha párásodást, penészesedést tapasztalnak, pedig az ok általában nem ott keresendő. A tetőtéri ablakon folyó víz vagy a sarkok nedvessége leggyakrabban a hiányzó, illetve sérült hőszigetelésre, vagy az ablak körüli káva rossz minőségére vezethető vissza. A végeredmény minőségének tekintetében méltatlanul kevés szó esik a káva szerepéről. Pedig a régi, korszerűtlen ablakok cseréje során, a káva megbontása után pontosan látható, hol a probléma, amit meg kell oldani még az új ablak beépítése előtt.

Tetőablakcsere: vizsgáljuk meg a kávát is!

 

A szakszerű beépítés képlete: ablakcsere + a káva felújítása

A káva szigetelése sokszor háttérbe szorul, pedig nélküle csak félmegoldást jelent a tetőablakcsere. A cserére érett ablakoknál, a belső káva megbontásával látható, hogy az akkori technológiának köszönhetőn az oldalsó hőszigetelés minimális, vagy nincs is. A tetőablak kávája így az ideálisnál jóval hidegebb, ami a pára lecsapódását eredményezi. A káva visszabontása és felújítása tehát elengedhetetlen része tetőablakcserének. A kávát régebben úgy alakították ki, hogy az ablakra merőlegesen helyezték el az alsó és a felső kávát, ami akadályozta a levegő áramlását. Visszabontásánál a hiányzó hőszigetelés pótlása elengedhetetlen, de a belső párazárást is pótoljuk, amennyiben lehetséges. Ezen kívül a sérült, károsodott gipszkartont, lambériát is cseréljük le újra.

Tetőablakcsere: vizsgáljuk meg a kávát is!

 

Ne az üvegrétegek száma alapján döntsünk!

Az ablak minőségénél fontos szempont az üvegezés, de nincs akkora jelentősége, mint sokan hiszik. Egy jó minőségű, prémium, háromrétegű üvegezésű tetőablak kávafelújítás nélkül nem éri el a kívánt hatást. A háromrétegű üvegezés önmagában nem elegendő, hiszen az ablakot oldalról is védeni kell a hideg ellen. Hiába a jól hőszigetelt tető és az üvegezés, ha télen az ablak körül elolvad a hó, vagy az oldalsó lehűlő felületen lecsapódik a pára, mely hosszútávon a szerkezet károsodásához vezethet. A tetőtéri ablak legérzékenyebb pontja a tokszerkezet, különös tekintettel a sarki részekre. A tetőtéri ablakok tokszerkezete kiemelkedik a tető szigetelésének síkjából, így oldalról is védelemre szorul.

Az ablakválasztásnál érdemes a tokszerkezetre is figyelni, hogy a megfelelő hőszigeteléssel legyen ellátva – ideális, ha a tok felső síkjáig ér és körbeveszi az ablakot, megakadályozva a hőhíd kialakulását. Annak érdekében, hogy a tetőablak megfelelően működjön, a Roto kifejlesztette a Hőszigetelő Csomagot, amely biztosítja a körbefutó szigetelést és a gazdaságos működést. Mivel a Roto ablakai gyárilag előszereltek, a helyszíni szerelési hiba esélye is minimálisra csökken.

Tetőablakcsere: vizsgáljuk meg a kávát is!

 

A szakszerű tetőablakcserénél tehát három szempontot kell figyelembe venni:

  • Hőátbocsátási érték: a tetőtéri ablak Uw értéke maximum 1,25 lehet, vagyis csak ennél alacsonyabb értékkel rendelkező ablakot érdemes választani. Ez az érték a teljes ablakra értendő, nem külön az üvegre.
  • Hőhídmentesség: a Roto Hőszigetelő Csomagja biztosítja az ablak hőhídmentességét, védi a tokot lehűlés ellen, oldalsó hőszigeteléssel rendelkezik.
  • Káva szigetelése: a legtöbb esetben a káva felújítása elengedhetetlen, így pótolható a hiányzó hőszigetelés és a belső párazárás. Ezáltal a minőségi ablak és a tetőszerkezet csatlakozása hőhídmentességet eredményez.

A szakszerű ablakcseréről több információt talál a Roto oldalán.

(x)

hírlevél-feliratkozás

epitkezesinfo