Mikor lehet egy és mikor több rétegben elhelyezni a hőszigetelést?

Padló, lapostető

A vízszintes, leterheléssel vagy mechanikusan rögzített hőszigetelések képezik a legegyszerűbb esetet, ilyenkor az egy- és többrétegű fektetés egyaránt lehetséges. Az egyrétegű fektetés előnye a kevesebb élőmunka-igény. Ez egy családi ház méretű beruházásnál nem kardinális kérdés, de több tízezer négyzetméter szigetelésekor már jelentős költségtényező lehet. Kétrétegű fektetés esetén a második réteg fél tábla eltolásban, kötésben rakható, így az átmenő hézagok okozta hőhidak nem jelentkeznek. További előnye lehet ennek az eljárásnak, hogy a kereskedelemben aktuálisan kapható, tetszőleges vastagságú anyagokból lehet dolgozni. Ez különösen nagyobb vastagságok esetén előnyös, mivel ezeket a kereskedők a gyártótól rendelik meg, raktáron nem vagy nem elégséges mennyiségben tartják.

Padlók lépéshang-szigetelésekor gyakran nincs is más választás, mint a kétrétegű fektetés. A technika fejlődésével egyre több kábel (klíma, internet, elektromos vezeték stb.) hálózza be a lakásokat. Ezeket gyakran az emeletközi födémben kell vezetni, ott, ahol a lépéshangszigetelést is meg kell oldani. Mivel az akusztikai lemezeknek teljesen felületfolytonosnak kell lenni a kívánt hatás eléréséhez, ezért először a csövek vastagságával megegyező, terhelhető AT-N100 lemezt kell a nyers, szerkezeti födémre helyezni. Ebből aztán kézi szerszámmal könnyen kivágható a vezetékek helye. Erre kerül a lépéshang-szigetelő lemez, majd a fóliaterítés és a legalább 5 cm vastag beton után a terv szerinti padlóburkolat adja a megfelelő akusztikai csillapítást.

Talajon fekvő padlóknál viszont a fokozott hőszigetelési igény indokolhatja a kétrétegű fektetést. Ilyenkor – ha nincsenek vezetékek – a sorrend megcserélődik, és a nagyobb szilárdságú terhelhető lemez kerül felülre, ezzel is védve az AT-L lemezeket a kivitelezési sérülésektől.

 

Homlokzat

A homlokzatokon korábban szóba sem került a kétrétegű elhelyezés, de a hőszigetelés vastagságának növekedésével erre a lehetőségre is ki kell térni. A 4-5 cm vastag lemezek helyett ma már a 10, 12 vagy passzívházaknál akár a 30 cm vastag hőszigetelésre is van kereslet. Itt is azzal kell számolni, hogy a kereskedelemben raktáron nem tartott anyagok szállítási határideje a kivitelező számára túl hosszúnak bizonyulhat, így alternatív megoldásokra is szükség lehet.

Technológiai akadálya nincsen a 20-40 cm vastag homlokzati hőszigetelő lemezek gyártásának (jelenleg a hazai rekord 38 cm), és az egy vastagabb vagy a két vékonyabb lemezből összerakott hőszigetelés ára sem tér el, ha az összvastagság azonos.

 

A magyarországi gyártási rekord: 38 cm vastag hőszigetelés

 

A kétrétegű szigetelés viszont költségesebb, mivel a hőszigetelő lemezek egymáshoz ragasztása többlet anyagköltséggel és munkadíjjal jár. Ha mégis több rétegben kell felhordani a hőszigetelést (amit például a homlokzati díszítő tagozatok rögzítése is indokolhat), a két réteg egymáshoz ragasztására a cementbázisú ragasztók (a legtöbb ragasztótapasz ilyen) nem alkalmazhatók. Mivel egyik felület sem nedvszívó, a ragasztó nehezen vagy egyáltalán nem köt meg. Jól alkalmazhatók viszont a poliuretán bázisú ragasztók, melyek nedvesség jelenlétében kötnek. A kétrétegű homlokzatszigetelés technikai vagy jogi korlátairól a rendszergazdák adnak bővebb tájékoztatást.

Lábazaton, talajba kerülő szerkezetek esetén is a fentiek szerint kell eljárni.

 

Magastető

Magastetőket ma már ritkán szigetelnek egy rétegben. A tetők a jelenlegi, túl szigorúnak nem nevezhető hőtechnikai előírások szerint is 16-20 cm vastag hőszigetelést igényelnek. Magastetők esetében hagyományosan a szarufák közé helyezik a szigetelést, ez viszont a megszokott szarufa méretek mellett, teljesen kitöltött szarufaköz és páraáteresztő (lélegző) külső fólia esetében sem nagyon lehet több, mint 15 cm. A többlet hőszigetelés kis költséggel elhelyezhető a belső oldalon a szarufákra keresztbe elhelyezett segéd lécváz közé, amivel a szerkezet hőhidassága is csökkenthető.

 

Háromrétegű hőszigetelés magastetőben

 

Felújításokkor, amikor a szarufák között 5-8 cm vastag hőszigetelés található, akár a háromrétegű hőszigetelés is elképzelhető. A felülről megbontott tetőről az ellenléc és a cserépléc eltávolítása után a meglévő hőszigetelésre párazáró fóliát kell fektetni, majd kiegészítő, nem teherhordó hőszigetelés (például Klemmfix) helyezhető el, amivel egybefüggő, sík felület alakítható ki a szarufák felső, külső oldala mentén. Erre a felületre kell a nagy teherbírású, Manzárd Grafit hőszigetelő táblákat elhelyezni. A páraáteresztő fólia elhelyezése után a hőszigetelésen keresztül rögzíthető az ellenléc a szarufákhoz, majd következhet a cserépléc és a héjalás visszahelyezése.

 

Lapostető

Az egyenes rétegrendű lapostetők a hőszigetelés rétegszámának tekintetében nem különböznek a padlóktól: lehetséges, esetenként még előnyös is a többrétegű fektetés. Más a helyzet fordított rétegrend esetében. Ilyenkor már az extrudált polisztirolhabok alkalmazását szabályozó MSZ 7574 szabvány is tiltja a kétrétegű fektetést. Ennek természetesen megvan az épületfizikai oka. A fordított rétegrendű tetőknél alul, a teherhordó/lejtésképző rétegre kerül a vízszigetelés, melynek páraellenállása többnyire magas. A vízszigetelésre elhelyezett hőszigetelés a nedvességet ugyan nem veszi fel, de kétrétegű fektetéskor a két tábla között vízfilm tud kialakulni, ami második, külső párazáró réteget képez. A két nagy páraellenállású réteg között kialakuló páranyomás viszont a nedvességet a zártcellás extrudált polisztirolhabba is be tudja préselni, így a hőszigetelő anyag hővezetési tényezője romlik. Ezért a tető szigetelése fordított rétegrend esetében – akár Austrotherm XPS, akár Zenit alkalmazásakor – csak egyrétegű fektetéssel oldható meg.