2015. június 01.

Passzívház is tervezhető fordított tetővel

Passzívház is tervezhető fordított tetővel

Fordított rétegrendű lapostetők esetében a rétegrend eltér az egyenes rétegrendű, nem átszellőzetett tetőknél megszokottól, ilyenkor ugyanis a vízszigetelés a nedvességálló, kellő mechanikai szilárdságot tanúsító hőszigetelés alatt, védetten helyezkedik el. A fordított rétegrend előnyeit csak szigorú feltételek mellet lehet élvezni.

A beépített hőszigetelésnek nedves környezetben is tartósan meg kell őriznie jó tulajdonságait. Erre az extrudált polisztirolhab lemezek (XPS), illetve a speciális formahabosított hőszigetelő lemez, a Zenit alkalmas.

Passzívház is tervezhető fordított tetővel

Az XPS termékek alkalmazását az MSZ 7574 szabvány, a Zenit elemek beépítését az ÉME A 220/2008 engedély írja le. A szabvány hangsúlyozza, hogy fordított rétegrend esetében csak egyrétegű hőszigetelés alkalmazható. Ez arra a negatív tapasztalatra vezethető vissza, hogy a korábban két rétegben beépített extrudált habok tönkrementek, mivel a csapadékvíz szigeteléssel nem védett hőszigetelő lemezek közé a víz akadálytalanul be tudott folyni, és a két, sík felületű tábla között megszakítatlan vízfilmet képezett. Ez a vízfilm ugyanolyan jelentős páraellenállást tanúsított, mint az alsó hőszigetelő tábla alatt elhelyezkedő vízszigetelés. A két párazáró réteg között páranyomás tudott kialakulni, ami belepréselte a nedvességet az amúgy zártcellás hőszigetelésbe, ami a szigetelési érték radikális romlását, illetve a hőszigetelő anyag tönkremenetelét hozta magával. Ennek elkerülésére tiltja a magyar szabvány a hőszigetelő anyag több rétegű fektetését fordított tetőkben.

Passzívház is tervezhető fordított tetővel

Sajnálatosan az extrudált polisztirolhab hőszigetelő termékek csak korlátos vastagságban állnak rendelkezésre. Az Austrotherm XPS Top 30 hőszigetelő lemezei az elérhető legvastagabb termékek a hazai piacon, mégis csak 22 cm-es vastagságban áll rendelkezésre, amivel az alacsony energiájú házakra irányadó 0,15 W/m2K-es hőátbocsátási tényező nem érhető el (nem beszélve a passzívházak esetében általánosnak vehető 0,1 W/m2K-es értékéről).

Figyelembe véve, hogy 2020-tól az EU-ban csak közel zéró energiafelhasználású épülethez lehet engedélyt adni, úgy tűnhet, hogy fordított tető alkalmazására nem lesz lehetőség – de szerencsére nincs ez így.

A Zenit hőszigetelő anyagokat először 2008 őszén építették be fordított rétegrendű lapostetőbe. Az egy évvel később kivett mintákat újabb ellenőrzésnek vetették alá: a hővezetési tényezők továbbra is megfeleltek a közölt értéknek, a víztartalom pedig a megengedett 1 százalék helyett csak 0,003 százalék volt. Ezek alapján adta ki az ÉMI Kht. az engedélyt, mely szerint a Zenit formahabosított expandált polisztirolhab alkalmas egyhéjú, fordított rétegrendű melegtetők hőszigetelésére, illetve meglévő tetők utólagos hőszigetelésére (plusztető).

Passzívház is tervezhető fordított tetővel

A Zenit termékre – mint sok más építőanyagra is – az ÉMI utóellenőrzési vizsgálatot írt elő. Ennek során ismét az eredeti beépítésből, immár négy év elteltével vettek mintát. A vizsgálat ezúttal az anyag nyomószilárdságát, nedvességtartalmát és hővezetési tényezőjét érintette. Mindhárom érték meghaladta a követelményszintet, így például a termék nedvességtartalma a korábbi mérési eredménnyel megegyezően alacsony volt. A minden vastagságban egyforma (0,035 W/m2K) hővezetési tényező és a 40 cm-es maximális gyártási vastagság révén lehetővé vált a passzívházak fordított tetővel való tervezése is.

nyerjenabaumittal

nyerjenabaumittal

sajátjaink 

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás